Napjaink
 
A klasszikus elnevezéssel illetett "manzárd" korábban nem számított éppen előkelő lakóhelynek. Azóta a közönség szemlélete gyökeresen megváltozott, a "tetőtér érzésnek" sajátos kultúrája van. Az ilyen fejlesztések számos egyedülálló, izgalmas építészeti megoldást kínálnak. Az egyes épületek különleges beépítésre adnak lehetőséget, példaként említhetjük a város felett elnyúló füves-fás, zöld tetőkerteket.
 
A tetőtér-beépítéssel Európa-szerte találkozhatunk. Amszterdamban és Rotterdamban százéves múltra tekint vissza, Párizsban a tetőtéri lakásokért hangulatuk, eklektikus térkialakításuk miatt ma is versengenek a művészek és a gazdagok, akik a különleges lakással a romantikus életérzést vásárolják meg.
Számos nagyvárosban, mint Bécs, Prága, vagy Berlin, modern trenddé lett annak köszönhetően, hogy megfordult a lakástulajdonosok "vándorlásának" iránya: a külvárosi ház helyett egyre többen keresnek belvárosi tetőtereket.
 
Az elmúlt évek reurbanizációs trendjén túl Budapest is kezdi visszanyerni korábbi vonzerejét, hiszen sem a vásárlók, sem a fejlesztők nem tudnak elmenni a klasszikus belvárosi környezet, és az egyedülálló építészeti örökség kínálta lehetőségek mellett, ezért növekvő népszerűségnek örvend a patinás épületek felújítása szintráépítéssel és tetőtér beépítéssel. Az ehhez hasonló átépítés nem új keletű jelenség a fővárosban: már a hatvanas-hetvenes években is találkozhattunk ilyen átalakításokkal, ugyanakkor az utóbbi időben egy megkülönböztetett figyelmet élvező, sajátos termék van kialakulóban a budapesti ingatlanpiacon.